Július 16. Egy nap, ami mindenkinek mást jelent, például a Valtereknek a névnapjukat, sok más embernek a szülinapját, valakinek a házasságának, vagy a kirúgásának, a gyermekáldásnak vagy még sorolhatnánk kinek mit jelenthet ez a nap. De nekem mégis jelent valamit, noha már majdnem kiment a fejemből. Ezen a napon nyitotta meg kapuit, az irasalgor.blog.hu-n ahol jelenleg is jártok, illetve jártatok, és ha ránéztek a naptárra akkor talán rájöttök miért is írok éppen a mai napon a blogom nyitásáról bejegyzést. Igen, ma két hónapos a blogom, és gondoltam az eddigi tapasztalatokat, és perspektívákat összegyűjtöm egy rövidke postban, és publikálom azt a nagyérdeművel.
De, mielőtt még megemlíteném a száraz tényeket, szeretnék köszönetet mondani azoknak akik olvassák a blogomat, kommentelnek rajta, kiraknak a blogajánlójukban, vagy akár elmondják személyesen vagy írásban a véleményüket. De hatalmas köszönet jár v8506-nak (rendes nevén Zsolt), amiért elkészítette nekem a designt és a fejlécet néhol izzasztó és idegtépő munkával, vagy akár segített az átlagosan nehéz ötleteim megvalósításához. Nélkülük nem jöhetett volna létre ez a post, és nem ismernék néhány embert, akit eddig nem is ismertem. Én mindig is úgy tartom, hogy egy oldal, vagy bajnokság vagy minden, akár egy falu életét is a közösség és a közösség által befektetett erő és érdeklődés mozgatja meg, élteti, így a "vezetőnek" is nagyobb önbizalma van arra, hogy folytassa amit csinál, még nagyobb odaadással. Külön senkit nem szeretnék kiemelni, s nem is tudom hogy vajon kik olvasták az összes postomat, de köszönet érte, és remélem ez a tendencia a jövőben sem fog változni, sőt növekedni fog a ráta.
Nos, ha már a blogom a téma, akkor az elején egy kis statisztikát szeretnék nyilvánosságra hozni, azok pedig a látogatással kapcsolatosak: az első napon, július 16-án 23 ember volt kíváncsi a bevezető postomra, majd átlagban olyan 7-8 ember látogatott el ide mindennap. Persze a postok publikálásánál kicsit mindig megugrott a létszám, de általában 10 alatt volt. Nos, igen, kezdő blogos voltam így még nyilván nem volt meg a kiépített menedzsment és kapcsolatrendszerem más blogosokkal, de igyekeztem, elhitetitek. Igaz, nem az volt a célom hogy Magyarországon ez legyen a n01. blog, de azért szerintem azt leszögezhetjük, hogy ha valaki blogot vezet annak azért jólesik ha a statisztikai adatoknál minimum 10 feletti létszámot lát, és hogy érdekli az embereket az amit csinál. Ez jólesik, önbizalmat ad és még nagyobb bedobással lát hozzá neki a postoknak, meg akarja ugrani az általa felállított előző bejegyzések színvonalát vagy éppen egy teljesen más mederbe kívánja helyezni az adott gondolatmenetet vagy a post témáját. De, ezek csak a kezdeti adatok voltak, ahogy szép lassan teltek az idők a látogatóim is kezdtek gyarapodni, és én is több blogot is ismertem meg, volt akit akár MSNen, vagy később személyesen is. A Vámpírnaplók kritikák viszont végleg meghozta az áttörést, ugyanis azon a napon volt az eddigi maximális szám: 66 (nem kell kinevetni, még az enyém viszonylag új). De akkor már megemlítem a minimális létszámot is, ami 3 volt. De viszont, sikerült azt elérnem, hogy augusztus 22 óta, 22 napig több mint 10 ember volt a blogomon, kivétel a tegnapi nap, amikor 9-en voltak rám kíváncsiak. Illetve egy összesített statisztika: 2 hónap alatt 1022 ember látogatott a blogomra, Európa országaiból és természetesen Magyarországról. Ez számomra nagyon pozitív volt, és remélem hogy ez a jövőben is így fog maradni.
Nos, mint írtam annak idején kritikák és személyes gondolataim kerülnek majd a monitorra, onnan pedig az agyatok egy kis szegletébe mikor olvassátok, és szerintem ezek között remekül egyensúlyoztam az eddigi 18 (ezzel már 19) bejegyzésem során. Mint azt a címkéknél is láthatjátok 9 kritika és 10 személyes post került fel, és ezt a fajta egyensúlyt kívánom továbbra is megtartani, bár nem akarom sematizálni az "oldalam" felépítését. Ha netán hangsúlyba kerülnének a személyes gondolatok, akkor az bizonyára az én időbeosztásom miatt is lehet, ergo nincs időm filmet vagy sorozatot nézni, illetve játszani.
Apropó témák. Noha, kezdetben kis táblázatokat és sorokat írtam arról hogy a kritikák közül zene, játék, könyv, sorozat fog szerepelni, ennek ellenére ha ránéztek csak filmet és sorozatról találhattok kritikát. Nos, ezt szeretném megváltoztatni majd a jövőben, alias könyv, zene és játékkritikák is fel fognak kerülni az oldalra, és nem csak a levegőbe beszélek. A játékokat havi sorolásba szeretném az elején, ezt október közepétől szeretném elkezdeni, ugyanis a játékkritikáim dokumentum formában vannak már előre megírva, de egyenként feltölteni, nos eléggé hülyeség lenne. Ha később beérem magam, akkor már külön-külön lesznek a játékpostok, de addig amíg még egy hónapban megvan a termés így lesz. Egy hét, egy hónap, egészen december végéig (egyébként a játékoknál azért is használtam ezt a megoldást, ugyanis az eddigi olvasóim nagy részét nem annyira érdekelhetik a PC játékok, bár lehet ezzel újakat szerzek). A zenei rész a már előre megemlített rendszer szerint lesz, miszerint egy kis zenekarismertető, és úgy térek rá az albumaikra, hogy mit produkáltak az adott korongjukon. Ez azért csak jó megint csak, mert ha egyenként írnék egy több mint 10 albumot is megért zenekarról, megint csak kismillió post lenne (bár így a kritikák rövidebbek lesznek). Az első ilyen ismertetőt még októberig vagy akár hamarább szeretném közölni. A könyvek viszont hasonló séma szerint fognak kritikus szemeim alá kerülni mint a sorozatok és filmek, ugyanis valamilyen téren azok is hasonló felépítés alapján készülnek: karakterek, cselekmény, izgalom, történet. Persze kevesebb kép lesz a könyves postokban, de ez szerintem érthető hogy miért. Most előre nem mondanám hogy az adott témákban mi lesz az első, vagy a következő kritika, majd meglátjátok ha publikálom és reklámozom (a szokásos erősebb marketinggel).
De hogy ne csak a blogom legyen a téma, akkor szeretném megemlíteni, hogy tegnap a Marci által, akivel a Krétakör és az Új Néző színház ároktői állomásán ismerkedtem meg, lehetőséget ajánlott hogy riportot adjak a Civil Rádiónak, élő adásban. Ezért nagy köszönet neki, nem hittem volna hogy ilyen idős koromra élő adásban fogok szerepelni országszerte, még ha a Civil Rádió ismertsége viszonylag kisebb mint a többi, szélesebb körben ismert mainstream rádióké. Aki szeretné meghallgatni a felvételt, az archivált formában elérheti, ezen a linken: Ha esetleg nem azt az oldalt játszaná le, amin a beszélgetés hallható, akkor az archívumban, jelenleg páros hét néven, Szerdára kell rákattintani, és ott a 19:00-19:30-ig lévő Demokrácia - Most című linkre kell kattintani, ott körülberül a 10. perc táján szólalok meg (persze, ha érdekel bárkit is, egyébként ezért került az "ároktő" címke a bejegyzésbe).
Illetve, nem tudom kinek tűnt fel, de az előző bejegyzésben ismét szerepet kapott a postjaim címében szereplő két főszereplő, Stone és My Child. Nem tudom kinek tűnt fel, vagy érzékelte hogy az utóbbi pár postban eltűntek, de most elmondom hogy előkerültek s a jelenlegi címben is benne szerepelnek. Egy későbbi postban be fogom őket mutatni, és egy harmadik, eddig még ismeretlen szereplővel együtt, ami kicsit az ő "karakterüket" ismertetné meg a nagyérdeművel, ugyanis lehet lesz egy post ami csak róluk fog szólni, előrehelyezve a történetüket.
Egyébként a novella szerű postom cenzúrázott változat lett, ugyanis az első két bekezdés lemaradt róla, de most röviden szeretném elmondani mi állt benne: Az a post személyesen néhány embernek szólt, de hogy elkerüljem a félreértéseket, és hogy megtartsam az anonimitást is, így egy novellába kellett ágyaznom az egészet, így teljesen el tudtam mondani a kételyeimet, gondolataimat, még ha ez sok embernek negatívan is hatott, a hossza miatt. De akit érdekel még persze megtekintheti, szerintem az eddigi legjobb postom volt. Viszont nem fogok egy jó darabig olyan postot írni, az egyedi volt, és elég nehéz monitorra vetni a szavakat, hogy az mindenhogy kapcsolódjon egymásba, mint egy réteges kártyavár.
Nos, nagyjából ennyit szerettem most volna, igazából elég összeszedett post lett, kevés átkötő kapoccsal, de most nem is volt úgy témám amit el tudtam volna írni szép kerek egészbe. Néha ilyen is kell, de blogünneplő post nem lesz minden hónapban, a legközelebbi a fél éves jubileumkor lesz. A következő bejegyzés témája még egyenlőre ismeretlen, de valamilyen kritikát szeretnék publikálni. Addig is egy zene a végére, amit csak olyankor hallgatok amikor jó kedvem van, és mostanában elég jó kedélyű vagyok, így ide is belinkelem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.