Kedves Nona! A nap ragyogóan süt a tiszta tengerre, mikor ezeket a sorokat elkezdem írni neked. A pennám serceg, mint a fehér lován ülő herceg, és az idő csak halad tova, észre se veszem ahogy elsuhan kitudja hova. Már nem látom a partot, és az ódon falú várat sem. Szinte észre…

Ez a bejegyzés az eddigi személyes bejegyzéseim címeit gyűjti össze, aki esetleg olvasta volna mindet, azoknak egyfajta nosztalgiát is nyújthat, ha utánakeresnek mondjuk az elmúlt két évben íródott irományoknak, de nem ajánlom. Ezt leginkább csak magamnak hoztam létre, hogy…

  „Az idő nyeritett akkor azaz papagájosan kinyitotta a  szárnyait mondom széttárt vörös kapu  szeretőmmel kinek fekete gyémántok voltak befalazva  az arcába s 3 gyereket cepelt a kétségbeesésében  a gyárkémények alatt ültünk  tudtuk holnap a…

  Különös hangok, már-már ricsaj. Mindenütt valamilyen hangfoszlány, kiabálás, suttogások. Mozgás, lépések dübörögnek, ki lassabban, ki gyorsabban, a levegő fojtogató, túlságosan meleg a reggeli napfény sápadt, még éledező sugaraihoz képest. Sehol sincs virágszag,…

John Scalzi – Szellemhadtest   John Scalzi regényfolyamának első része nagy sikert aratott tavaly a sci-fi rajongók körében – én is szerettem, íme a róla szóló bejegyzés. Köszönhetően Scalzi rendkívül fantáziadús világfelépítésének, valamint annak, hogy a…