Prometheus

Megosztás

2013.02.02. 12:26

Prometheus

 

prometheus-dvd-cover-09.jpgAz Alien-franchise 1979-es premierjét követően hatalmas népszerűségre tett szert világszerte, s az egyik legsikeresebb szórakoztatóipari termékké vált a sci-fi-horrorok között. Megannyi könyv, játék, figura, képregény, filmfolytatás készült el az univerzumban, s a széria iránti általános érdeklődés a mai napig töretlen. A technika fejlődésével, és a jelenlegi hollywoodi szegmenseket követve, szinte előre látható volt, hogy hamarosan ismét láthatjuk a mozivásznon a nyáladzó gyilkoló gépeinket, s mint azt előre borítékolni lehetett, ez a film nem folytatás lesz, hanem előzmény. Legalábbis, annak indult a film, de az évek során szépen átalakult, s Ridley Scott inkább egy teljesen új mitológiát alkotott a filmnek, de mivel az átlagnéző néha kétkedően fogadja az új IP-k bevezetését, így szépen mindenkit abban a tudatban ringatott, hogy „a film az Alien univerzumban fog játszódni, de teljesen más karakterekkel, és helyszíneken, mint azt a sorozatban megszokhattuk”. Ettől függetlenül sokakat ez nem győzött meg, és mindenki egy ízig-vérig Alien előzményt várt, így a filmet – Ridley Scott legnagyobb örömére – hatalmas várakozás előzte meg. Nézzük, hogyan teljesített 2012 legvártabb sci-fijének beharangozott filmje nálam.

 /Akik a tőlem korábban megszokott technikai aprólékosságokra kíváncsiak, valamint a film keletkezési körülményeire, sajnos el kell hogy szomorítsam őket, ezeket nem vesézném most ki, de angolul tudóknak a film wikipédia oldalát ajánlanám, ott megtalálhatnak minden adatot, amit én írtam le annak idején például az Eredet kapcsán./ 

Ridley Scott viszont nem bízott semmit a véletlenre. A forgatási költség csaknem 130 millió dollárra rúgott, a forgatókönyvet a Lost-ból ismert Damon Lindelof írta, míg a színészek között is megtalálhatjuk Charlize Theront, vagy a sorozatmániások által Hex-ből megismert Michael Fassbendert (filmesek a Becstelen Brigantyk-ból ismerhetik), vagy a svéd – nem amerikai! - Millenium-trilógiában megismert Noomi Rapace-t, akit manapság karolt fel Hollywood. A kiadásért nem kisebb kiadó felelős, mint a Fox – bár, miattuk nem lett ízig-vérig horror a Prometheus -, tehát minden adott volt ahhoz, hogy remek filmet készítsenek akár Alienként, akár nem.

prometheus-2012-650x370.jpgA film, mint már fentebb említettem leginkább sci-fiként titulálható benne egy csipetnyi horrorral, amire ráöntünk egy kis akciót, de azok akik szeretnek különböző hatásokat felfedezni, azok megtalálhatnak egy szemernyi fantasy-t, amiből egy kicsivel többet is elfogadtam volna (gondolok itt a Tervezőkre), de a Wayland vállalat szerepe miatt a háttérben meghúzódó cyberpunkot is észrevehetik azok, akik művészi szemmel nézik a filmet. A sci-fi világ egyébként teljesen opcionális, bár szerintem a Tervezőkből sokkal többet ki lehetett volna hozni, de ez sajnos az egész filmre igaz Nem keresek kapaszkodókat az Alien-filmekkel, ugyanis mint fentebb írtam, a film elsődlegesen nem Alien-filmként funkcionál, meg egyébként is az utó-3D-s keverés miatt a szűk folyosók, és indusztriális hajóbelsők nem adták volna vissza a 3D-s hatásokat, mint a hatalmas, nyílt terek és hegységek. Akik félnének a horror elemektől, azokat bátorítom, ugyanis nagyon kevés horror elem és jelenet található a filmben, nyoma sincs a korábbi szűk, klausztrofóbiás járatoknak. 

20120722-kis-balazs-tintin-prometheus-avatar8.jpgA történet egy 1968-as regény tézisére épül, Erich von Däniken – Istenek ivadékai vagyunk című művére, mi szerint idegen lények teremtettek minket, s a történet szerint egy kutatócsoport 2089-ben erre talál is bizonyítékot, miszerint különböző kultúrákban ugyanazok a csillagképek jelentek meg, egyfajta meghívóként szolgálva a földiek számára. 5 év múlva, a Wayland vállalat felkarolta a projectet és elindulnak a távoli bolygó felé, felfedezőhajójukkal, a Prometheus-al, hogy találkozhassanak a Tervezőkkel. A bolygóra érve azonban nem várt fejleményekkel kell szembenézniük, ugyanis a Tervezők vagy kihaltak, vagy valami történt velük, amire különböző múltbeli videók engednek következtetni. De hiába a látszatnak, nem minden halt ki a bolygón. A történet egyébként nem próbál meg semmiféle pluszt hozzáadni a korrekt iparos munkákhoz, teljesen opcionális módon van jelen, az elvárt fordulatokkal és a megdöbbentőnek egyáltalán nem nevezhető csavarokkal. Az alaptörténet ugyan mitológiaépítőnek tökéletesen megállja a helyét, lévén sokkal több kérdést vet fel a film vége felé, mint megválaszol, sőt a záró képsorok egy esetleges folytatást is elénk tárnak. De azt legalább megtudhatjuk, hogyan keletkeztek az Alienek – vagy modernebb változatban xenomorphok -, már ha erre bárki is kíváncsi volt.  

prometheus_02.jpgA 2 órás film közben nincs túl sok idő a karaktereket elmélyíteni, bár azért megpróbálnak mindenkinek adni valamiféle mélységet, például a főszereplő Elizabeth Shaw (Noomi Rapace) szeretné tudni a válaszokat a világ teremtésére, s hite Istenben megrendíthetetlen. De olykor még olyan nagy lélegzetvételű témákba is belekapnak, mint mitől ember, az ember – persze pár perc erejéig. Míg a hajó kapitányaként működő frigid, tipikus katona alkatú Meredith Vickers (Charlize Theron) női karakter sem maradhat el. A többiek hozzák a kötelezőt, a kutatás tisztaságának hitében vakon buzgó kutatók, vagy a kétkedő biológus, sőt a temperamentumos katonaalkat is megtalálható a fedélzeten, tehát a szereplőket tekintve mindenki a megszokott sémákból építkezik. 

Prometheus írás 2.jpgSajnos számomra a színészi játék sem volt túlságosan meggyőző, kivétel az android David-et alakító Michael Fassbender, aki annyira hitelesen adja elő a robot karakterét, hogy szinte egy percig sem kételkedünk abban, hogy neki nincsenek érzései, ő csak egy okos robot. Charlize Theron is viszonylag jól alakítja a hűvös Wayland vállalat megbízóját, bár engem a főszerepben lévő Noomi Rapace játéka túlságosan nem győzött meg arról, hogy ő mekkora tehetség is lenne. A színészi teljesítmények hiányosságait, az alapvetően klisés történetet a látvány és az akciójelenetek sokasága valamennyire ellensúlyozhatná, viszont Scott nem rendezett egy vérben úszó akciófilmet, egyedül a film vége felé találhatunk egy-két mozgalmasabb jelenetet. A látvánnyal tulajdonképpen nincsen baj, a Tervezők és kütyüik rendkívül ötletesek, és jól néznek ki, bár hiányzik belőlük H.R. Giger keze munkája, noha valamennyire azért kapcsolódnak az univerzumhoz. Maga a hajó, és belső berendezései is egész jók, és a sokat emlegetett öncsászármetszés is látványosra sikeredett, bár azért az összkép nincs olyan lehengerlő, mint a Bosszúállók esetében, sőt a sci-fi stíluskorlátait tekintve még szegényesnek is tekinthetnénk a látványt. A zenét a német származású Marc Streitenfeld szerezte, akit leginkább Ridley Scott korábbi filmjeiből ismerhetünk (Amerikai Gengszterek, Robin Hood), bár igazából egy emlékezetes darabot sem adott a produkcióhoz. 

Összességében elmondható, hogy egy kihagyott ziccer a Prometheus. Ebből a filmből sokkal többet is ki lehetett volna hozni, ráadásul, mint önálló sci-fi kevés, Alien-filmként meg még kevesebb. A történet alapvetően klisés, a színészi játék David-et leszámítva nem lép túl a korrekt-nél, a világ kidolgozása pedig szegényes, a látvány pedig a film kereteihez képest kevés. Kíváncsi vagyok a folytatásra, és bízok benne, hogy az alapvetően kiaknázatlan világból még többet kihoznak, hogy egy önálló mellékágként is megállhassa a helyét az Alien-univerzumban – mert potenciál van benne -, vagy ha mindenképpen meg akarják tartani a „nagy előd” személyiségét, akkor egy tisztességes előzményt készítsenek belőle.

 

7.5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://irasalgor.blog.hu/api/trackback/id/tr785058344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása