Vámpírnaplók (1. Évad)

Megosztás

2010.08.24. 14:57

 Vámpírnaplók

(1.   Évad)

 

 

 

Nos, elég meglepő lehet számotokra, hogy egy 17 éves pasi blogján egy tipikusan szerelmes-vámpír történetről olvashattok, de szerintem ez nem annyira meglepő. Jó, persze az Alkonyatot sok pasi elvből lefújozza, esetleg beleolvas de nem fogja meg őket ez a világ, vagy éppen a hangulata, de ettől szerintem ez nagyon rossz sztereótípia a női olvasók részéről, hogy a Stephenie Meyer által kikövezett szerelmes vámpír történetek kizárólag csak a lányoknak szólnának. Több oldalon is olvastam, miszerint ez lányregény vagy éppen férfiak számára emészthetetlen, de a bevezetésbe szeretném ezt a tévhitet elporlasztani. Persze, mint írtam nem mindenki olvassa el, node néhány pasit akkor is érdekelhet, esetleg elolvashatja és még érdeklődhetnek a további részek iránt. Például anno én is elolvastam az Alkonyatot és tetszett a hangulata, illetve az egész könyv, noha Bella számomra egy rendkívül antipatikus karakter (bővebben majd a Hajnalhasadás kritikámban), de attól még a könyv tetszett. Noha Stephenie Meyer újfajta perspektívából való megközelítése a vámpírokról egy egész hadjáratot indított el mind a média, mind pedig a könyv publikálás terén. Rengeteg új író és könnysorozat lett felkapott, noha eddig szinte senki nem olvasta őket, esetleg letűnt novellákból lettek sikeres sorozatok, mint jelen esetünk tárgyából a Vámpírnaplókból. Ugyanis sok tévhittel ellentétben ez is anno egy novella-sorozat útján jelent meg először a nyilvánosság előtt, 1991-ben, LJ Smith tollából. Bizonyára, ha az Alkonyat széria nem jelenik meg akkor sohasem filmesítették volna meg a sorozatot, de így itt van, és szinte azonnal berobbant mind az amerikai, mind az európai köztudatba. Érdekessége egyébként, hogy a sorozatot a CW Televison Network sugározza és pénzeli, akik az Odaátot is, szóval nem mentem sokkal messzebb a sorozattól.

Magyarországon nem rég kezdték el sugározni a sorozatot, és állítólag itthon is elég hamar megszerettette magát a tinilányoknál, illetve az ellenkező nem között, de maguk a könyvek is elég felkapottak lettek itt is, immáron az alaptrilógia kapható hazánkban is, noha az ár/hosszúsági ráta eléggé kölönbözik egymástól. Egyébként én is feliratosan szereztem be a sorozatot, nem szeretek várni heteket, vagy hónapokat arra hogy minden héten ugyanabban az időpontban ott üljek a TV előtt és végignézzem, így ezért olvashatjátok itt jelen sorokat, így beszereztem máshonnan.

Mint írtam fentebb is, LJ. Smith novellájából született meg a széria alapötlete, de természetesen aki elolvassa mind a könyvet mind megnézi a sorozatot nem sok hasonlóságot fog találni közte, esetleg a neveket. Az eredeti novella egy trilógiából áll, majd 1992-ben jelent meg a 4. kötete, míg 1998-ban folytatódott a történet az egyik főszereplő (Damon) szemszögéből. LJ. Smith a sikertől felbuzdulva jelenleg is írja, illetve publikálja az új fejezeteket a Vámpírnaplók univerzumába, akit esetleg érdekel az fáradjon a fentebbi novellával foglalkozó linkre. Az alapszériában a szereplők személyisége, illetve céljaik is különböznek, de ez valamennyire természetes is egy sorozat megalkotása során, hiszen itt sokkal jobban be kell csavarni a sztorit ahhoz, hogy akár a célközösségből kilógó szemlélőknek (mint teszem azt én) is érdekes legyen. A sorozat írója Kevin Williams főként, aki szerintem remek munkát végzett a szkript megírásával, noha filmjei között szerepel a „Sikoly”, „Tudom Mit Tettél Tavaly Nyáron”, de akár a „Dawson és a haverok” is. Egyébként a történet és a sorozat nem lesz olyan mint az alapvető előzetesekből, illetve az előre kiadott információkból kiolvasható (például a szerintem rendkívül giccses és a sorozatból semmit sem mutató DVD bórító, amit fent láthattok.

A sorozat 3 főszereplőre épül, de természetesen rengeteg mellékszereplővel is megismerkedhetünk a szokásos 22 epizód alatt, ami egy kitalált, fikcionált Virginiai kisvárosban, Mystic Fallsban játszódik. A mű főszereplője a képen középen található Elena (Nina Dobrev), aki egy gimnazista lány aki nemrég vesztette el a szüleit, és még nem heverte ki a traumát. A kép jobb oldalán található a második főszereplő, a Fallen című minisorozat főszereplője, Paul Wesley aki Stefan karakterét alakítja. A bal oldalon található férfiú talán ismerős lehet a Lost rajongók számára, ugyanis ő játszotta annak idején Boone szerepét, Ian Somerhalder jelenleg gonoszabb, sötétebb szerepet játszik, Stefan idősebb bátyja, Damon szerepében. Főbb mellékszereplők között megemlíthető még Elena bátyja, Jeremy (Steve R. McQueen) illetve Elena baráti köre, a legjobb barátnője, Boonie (Katerina Graham), illetve még a város többi lakóját, de jelenleg nem is árulnék el többet, fedezze fel mindenki maga.

Az alaptörténet kicsit in medias res szerű, ugyanis a jelenlegi tanév kezdetén vesszük fel a fonalat, és a múltbéli eseményekből a szereplők párbeszédeiből értesülünk (Elena és Jeremy elveszti a szüleit, stb.). Az iskolai év első napja azonban tartalmaz meglepetéseket is, hiszen Elena megismerkedik az iskola új tanulójával, a helyes, karakteres arcú Stefannal, akivel szinte rögtön jól összeismerkednek. Az idilli környezet akkor ér véget, mikor megérkezik Stefan bátyja, Damon aki örök szenvedést ígért Stefannak egy múltbéli szerelmi háromszög miatt, 145 évvel ezelőtt, aminek a történéseit flashbackek segítségével közlik velünk. A két testvér kapcsolata tehát nem éppen rózsás, de a sorozat alatt ez még persze megannyit változik, csakúgy, mint Elena és Damon viszonya, és olykor mi magunk sem tudjuk eldönteni a testvérpárról, hogy most csak a vér szerinti alapszeretet, vagy a reménykedést a békülésre észlelhetjük a testvérek kapcsolatában.

Az alaptörténet és a sztori tehát itt veszi fel a fonalat, de ez csak a kezdet. A történet ezután csak bonyolódik, mégtöbb konfliktust és mellékszereplőt bevonva. Noha kezdetben nagyon tiniszerűnek tűnnek az események, a karakterek is inkább a tinédzserek panaszaival vannak elfoglalva, a szőke nő aki mindenkire rástartol, a fiú aki nem heverte ki a szülei halálát ezért drogproblémákkal küszködik, egy nő aki nem kapja meg a törődést a polgármester fiától noha együtt vannak, illetve Matt, Elena ex-barátja rosszul nézi az egyre mélyebbre merészkedő kapcsolatot Elena és Stefan között. De a karakterek változnak, és a 22 rész alatt mindenkit megismerhetünk úgy, hogy eldönthessük ki szimpatikus nekünk illetve ki nem. Egyébként mindenkinek leásnak a lelkük és karakterük mélyére, alakulnak, változnak és a kezdetben unszimpatikus karakterek a sorozat vége felé egyre jobban közelebb is kerülhetnek. Vagy akár a kezdetben tipikus rosszfiú, Damont is később úgy gondolhatja az ember, mint azt aki azért szeret úgy viselkedni illetve embereket ölni mert ezzel is közelebb érezheti magát előző szerelméhez, Katherine-hez, illetve a megkeseredettség beszél belőle. Illetve annyira nem is mondhatni rossznak azt akit rossznak tüntetnek fel, hiszen a bosszúra éhező vámpírokat is meglehet érteni valahol, illetve a vámpírok miatt gyűlöletet érző tanárt. A karakterek tehát rendkívül szimpatikusak, és sokrétűek, és ami nagyon tetszett az hogy sok időt töltenek a részek között is arra hogy még jobban megismerhessük őket. Tehát nincsenek egysíkú, céltalan „katonák, robotok” akik az alapvető sztereotípiákra emlékeztetnének, csak kezdetben.

Természetesen rengeteg momentumot, illetve alapvető stílusjegyeket tartalmaz ez a sorozat is a jelenleg két legismertebb vámpír sorozatból, az Alkonyatból illetve a True Blood-ból. Stefan karaktere is elég sok közös vonást mutat Edwarddal kezdve azt a világfájdalmat ábrázoló szemével, vagy éppen a hajviselete is eléggé hajaz a Drakula után legismertebb vámpírra, de mégis Stefan nekem szerethetőbb, jobban kidolgozott, a körülményeit és az idejét értelmesebben eltöltő vámpír. De hasonló jelenetek is vannak a sorozatban, vegyük például azt, amikor Stefan el akarja hagyni a várost, és hátat fordít Elenának és elindul az erdőben (akinek ez így nem lenne ismerős, New Moon, nagy erdőben elhagyom Bellát részlet, hmm?). Noha persze a vega vámpírságról itt is beszélhetünk, illetve a kényelmesebb, emberbarátibb megoldásról, amikor a vérbankból szereznek emberi vért. Ez a vonás engem a True Blood-ra emlékeztet, ami nem baj, mert szeretem azt a sorozatot. Vagy akár Elena legjobb barátnője itt is néger, csakúgy, mint Suki-é, de hasonló jellemvonás még a vámpírok berendezkedése a világba. Noha nem annyira mint a fent említett sorozatban, de itt is elvegyülnek, illetve próbálnak élni, valamennyire hierarchikus kapcsolatot kialakítani az emberekkel. Természetfeletti lények itt nem kapnak szerepet mint a True-ba, de a boszorkányok itt is szerepet játszanak, üde színfoltot alkotva a történetbe, illetve a szakavatott szem rájön hogy az egyik szereplő vérfarkas lesz, miután erőszakossága után túl sokáig, 10 mp-ig mutatják csak a Holdat, na az kicsit feltűnő.

De, még ami talán a legmeglepőbb a párhuzam a Twin Peaksel (aki nem tudná miről beszélek, itt egy link). De miért kerül bele egy vámpírtörténetbe, a világ egyik leghíresebb sorozata, amiben még nincsenek is nem emberi lények? Nos, az a történet kialakítása, és kuszálása. Noha, nem kell tartani attól hogy elveszünk a fonalakban, de a régi, már-már halottnak hitt karakterek bemutatása, a folyamatosan új vezető szerepben, illetve céllal érkező szereplők, vagy akár az akciódúsabb, célukat elérni kívánó, összeesküvési elméleteket is tartalmazó történet. Na emiatt is hasonlít a Twin Peaksre. Mindenki, mindenkivel összeköttetésbe van, folyamatosan alakítva a történeteket, mikor egy nyugisabb rész jönne, akkor bebonyolítják egy új rosszarccal, vagy szereplővel, indenkinek van sötét foltja. Ez a Twin Peaksbe is így volt, és noha a mai amerikai sorozatok előszeretettel alkalmazzák ezt a fajta klisét (például a Szökésben vagy akár a Hősökben is akadtak azonos vonások a történet kuszaságával). És talán ezért, még a True Blood történetét is simán túlszárnyalja.

Ezeket egybe tálalva viszont nagyon élvezhető a sorozat, főleg úgy hogy egyre mélyül, egyre tágabb társaságok jönnek Mystic Fallsba, hogy halált hozzanak a 145 évvel ezelőtti események családtagjaira, vagy akár a két vámpírra, Damonra és Stefanra. Egy jó sztorival engem könnyen meg lehet fogni, és ez meg is történt, nem gondoltam volna, hogy az évad végére ennyire összetett és egymásra építkező cselekményt kapunk, ami a tinédzserségtől eljut a város megmentéséig. És mivel a történet viszonylag komoly, egyre több akció jelenetet is kapunk, illetve rengeteg halált. Igen, ez a sorozat nem az alapvető romantikázásról szól, ráadásul furcsának is tűnhet hogy nem is találhatunk benne kimondottan sok romantikázós részt, csak amennyit az adott rész szükségeltetik. Részben inkább akciósabb jelenetek vagy beszélgetéseket kapunk, de nem ritka a már akciófilmbe átmenő vámpírirtás. Igen, az első évad végére rengeteg szereplő meghal, olyanok is akiket épp megkedvelnénk, vagy épp csak mellékszereplők. Tehát, ennyiből sem a tipikus tini filmről van szó, ugyanis a karakterek hullanak mint a legyek.

Viszont a történet néhol leül. Az évad vége fele egy kis szusszanásnyi lélegzetvételt kapunk egy-két rész erejéig, illetve van ahol már a puskapor nem elég amennyire szerették volna, illetve egy-két idegesítő mozzanatot azért fel lehet fedezni. Nekem például a vámpírok. Ugyanis, Stefan úgy néz ki mint egy alfahím inkább, nem mint egy vámpír, ráadásul a bőrük színe egy árnyalatnyit sem üt el a többi emberétől, pedig ez még a True Bloodban is meghagyták. Jó, amikor éhesek átváltozik az arcvonásuk, de alapjába véve akkor is túlságosan szépfiúsak-lányosak, mégha a sármjuk miatt alapból több az önbizalmuk. Ennyit azért meghagyhattak volna a régmúlt Drakula-féle vámpírjáiból. Még az, hogy a napra kimehetnek Stefan-nál és Damonnál elviselhető, de amikor csoportosan járnak a napon, mert a napelleni gyűrű olyan mintha a boltba kapnál, az már kicsit néhol sok volt. Illetve az akciórészeknél itt még annyira nem is volt rossz, de még mindig hiányolni való a vámpírokhoz való akciódúsabb rombolás, de azért annyira nincs elhanyagolva mint az Odaátba. Viszont, amikor a harapásig eljutnának Elenához az őt holtan látni kívánó vámpírok, túl gyakran esik meg hogy éppen az utolsó pillanatban jelenik meg a sötét ingben lévő sötét lovag, hogy megmentse szerelmét, ez még 1x vagy 2x oké, de már 4-5.ére kicsit kiszámítható. De, még akkor is kicsit fura számomra ez a pénzhiányos állapot. Sok negatívumot nem is nagyon lehet felsorolni a sorozattal kapcsolatban, talán csak a fent leírtakat, viszont volt egy érdekes mondat, amin kuncogtam (bizonyára csak én fedeztem fel), miszerint „Mi ez a, mikor befagy a pokol nézés?”. Ezzel csak annyi a baj, hogy a Pokol legalsó bugyra maga egy nagy jégverem ahol Lucifert elzárva tartják, de ez már csak az én mazochista mitológiai ismereteimből ered hogy erre felfigyeltem.

A színészi játék egész jó, de legjobban Damont tudnám kiemelni, rendkívül jól játssza a laza vagyok vámpír szerepet, hát a Lost óta rengeteg mindent változott. Stefan is viszonylag jó, de néha túlzásba viszi az Edward-féle depresszív vonalat, Elena meg csak simán jó. Akit még kiemelnék az az Alaric Saltzmannt alakító Matt Davis. Az ő játéka tetszett még és a karaktere.

A rendezés egyébként nem „záró-nyitó” formában jelenik meg, ugyanis inkább epizodikus felépítésű, az egymásra illeszkednek a részek, tehát aki netán kihagy 1-2-t az lemaradhat valami olyan dologról aminek később hatása lesz a továbbiakban. Tehát, mivel folytatásos így sokkal történet centrikusabb is, mellékágnak talán csak a mellékszereplők aktuális szerelmi, vagy éppen lelki traumáit tekinthetjük. Egyébként néhol mondanivalót is szeretnének közölni velünk, ezek néhol jól sülnek el, néhol klisésen, például nekem kifejezetten tetszett Elena „Akik kérdezik, hogy vagyunk, nem kíváncsiak a válaszra” mondata. A részek viszont olykor egészen sűrűek, azt hinné az ember hogy már zsinórban a második résznél jár mikor kiderül hogy még csak egy, ez például a 10. epizód a „The Turning Point” de izgalmas rész még a 7. „Haunted”, viszont a nagy grand finálé évadzáró („Founder’s Day) is végre egy izgalmas, pörgős, feszes évadzáró, az elmaradhatatlan cliffhangerrel és WTF (Mi a franc?) kérdésekkel, amik nyitva hagyják az első évad történéseit a második évad számára, hogy a nézők várhassák a szeptember 9.-én érkező 2. évadot.

Zárásképpen megszeretném még említeni a zenei aláfestést, illetve licenszelt zenét, ami megfelelő hangulatot ad hangulatfokozásra éhes jeleneteknek. Az alaptéma, a vonósos, kissé technos beütésű visszatérő instrumentális elem kimondott tetszetős. Míg a szerződtetett zenék között általában rádióba való, vagy könnyedebb rock számok kapnak helyet, néhány zongorás kísérettel előadott, lírikus popszámmal kísérve (ebből legjobb a Plumb – Cut című tétele), de megtalálhatjuk még itt a holland szimfonikus metal csapat, a Within Temptation – All I Need című szerzeményét is (rákattintva, meghallgathatjátok). Tehát így külön komponált muzsika nem is annyira található meg a sorozatban, de ez nem is baj, a zenék remekül illeszkednek a sorozatba.

Nos, szerintem kijelenthető hogy az alapvetően tini sorozatnak nevezhető vámpírsztori egy rendkívül összetett, karakterorientált, élvezhető és még fiúk számára is érdekes alkotás, tele akciósabb jelenettel és halállal. Némely lány talán csalódhat benne, hiszen kevesebb a romantika, mint a nagy Testvér Twilight sorozatban, de ez sokaknak emészthetőbb, viszont még néha én is több érzelmesebb jelenetet akartam látni, mint számítottam. Rendkívül pozitívan csalódtam a sorozatban, és ajánlom nektek is, ugyanis szerintem nem fogjátok megbánni, egy próbát legalábbis mindenképp megér. A hangulata hol mókásabb, hol romantikusabb, hol sötétebb, de nincs olyan komor mint mondjuk a már sokat emlegetett True Bloodban, de nem is olyan meseszerű mint az Alkonyatban. A 9-est csak azért nem adtam meg, mert néhol a sztori leül és az elég zavaró tud lenni az egyébként sűrű cselekményhez képest, még akkor is, ha így levegőhöz jutunk picit.

 

8.9/10

 

A bejegyzés trackback címe:

https://irasalgor.blog.hu/api/trackback/id/tr752243955

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szkot 2010.08.24. 15:54:19

Nekem az Alkonyat tényleg nem tetszett, bár a Nana-t meg simán végignéztem, és az még tetszett is, szóval nem ezzel a romantikus vagy lányos dologgal van bajom. Nem igazán jönnek be ezek a vámpíros sztorik. Azért majd néhány részbe belepislantok, mégiscsak nyom a kíváncsiság, úgy ahogy az Alkonyatnál is volt. :)

irasalgor · http://irasalgor.blog.hu/ 2010.08.24. 15:56:52

@Szkot: Az alkonyat inkább egy meseszerű kalandregényre hasonlított mint romantikus regény. A Nanánál meg felhívtad az érdeklődésem szal :D

susann94 2010.08.24. 16:28:57

csak végignézted :D tetszett. bár még mindig túl sok "illetvét" használsz..és Jeremy Elena ÖCCSE és nem a bátyja, a Bonnie nevét pedig nem Boonie-nak kell írni ;)
úgy látom ez a "nem elég fehérek" véleményed még mindig nem változott :P
"világfájdalmat ábrázoló szemével" ez jó:D és olyan ismerős az a világfájdalom szó :P
amúgy szerintem a sorozat készítő azzal érik el legjobban kívánt hatást, hoyg olyan bravúrral kuszálják a szálakat, behoznak egy tök izgalmas és szerethető karakter és egyből meg is ölik>>na nekem ez tetszik a legjobbanxD

irasalgor · http://irasalgor.blog.hu/ 2010.08.24. 16:36:01

@susann94: Mondtam hogy meg fogom nézni, s itt is volt az ideje :D...Egyébként eddig egy csajt sajnáltam akit az évadzáróban tettek el láb alól (a spoileres rész miatt írtam így)

Persze hogy megmaradt a "nem elég fehér" nekem az ilyenek szúrják a szememet : >
Nem annyira bravúros ahogy kuszálják a szálakat, de mégis jól csinálják, ezért is tetszett főleg..De most Stefan néha ugyanúgy néz mint Edward, szinte mindjárt süt a szeméből hogy jajj ha a világ :D

kicsit hosszú lett amúgy a post, így nem tudtam moderálni minden "illetvét" : <

Katherine 2010.08.28. 13:23:10

Köszi ezt a bejegyzést, így kicsit összébb állt a kép nekem is, mivel nem az első résztől néztem a sorozatot. :) Annak idején, mikor behozták az egész cuccot, nem volt szimpatikus a sorozat, de aztán belenéztem, mert egyik bnőm össze-vissza áradozott, hogy milyen jó. Na mondom, akkor belenézek :D
Addig oké, hogy tiniknek való sorozat, ahogy az Alkonyat is, de nem gyerekeknek való. Sőt, igazából nem biztos, hogy akár maguk a fiatalok is átérzik, vagy tudják, mi a sorozat és a film mondanivalója.

irasalgor · http://irasalgor.blog.hu/ 2010.08.28. 16:48:58

@Kaley: Nincs mit ;)
Igen, ennyiből becsapós, ugyanis most valaki aki egy új Alkonyatot vagy romantikus filmet vár leül aztán a sorozat felénél rájön, hogy ez a sorozat inkább csak romantikus elemeket felhasználó vámpírsztori :)

Katherine 2010.08.29. 17:12:59

Hát igen, mivel szerintem nem is ezek a romantikuscuccok vannak benne előtérben... kicsit ijesztő jelenetek is vannak benne, és ugyanez volt a bűbájboszikkal is, azt is sok 10-12 éves nézte, mert hogy varázslat, de ez sem gyerekeknek való sorozat volt.

irasalgor · http://irasalgor.blog.hu/ 2010.08.29. 18:25:19

@Kaley: A második évad promóképein is viszont ugyanilyen giccses képek vannak mint teszem azt a DVD kiadásé...de hát a nézettség kell, vevőcsalógatónak :D

10-12 évesek szerintem teljesen más megvilágításból nézik az ilyen filmeket, szerintem mint mondjuk egy tini, vagy akár már egy 40 éves...lehet meg sem értik néhol, főleg a VÁmpírnaplókat, mert néha elég kusza volt a sztori (legnagyobb örömömre :D)egy "romantikus sorozathoz" képest